
Semmi plusz költség!
Nálunk az árak tartalmazzák a szerkesztési költséget és kérésre látványtervet készítünk
Névjegykártya árak:
Verzió 1 |
fekete-fehér, clipart, kép vagy logó nélkül |
28 Ft-tól / db |
Verzió 2 |
fekete-fehér + clipart, kép vagy logóval |
32 Ft-tól / db |
Verzió 3 |
színes betük, clipart, vagy logó nélkül |
37 Ft-tól / db |
Verzió 4 |
színes betük + clipart,kép vagy logóval |
44 Ft-tól / db |
Verzió 5 |
bármely extra egyedi igény |
47 Ft-tól / db |
Az névjegykártya árak, hagyományos méretű
( 90 x 50 mm ) álló vagy fekvő kivitelben, 180-300gr-os matt ill. fényes műnyomó kartonra és kreatív színes kartonokra való nyomtatásra vonatkoznak. Lehetőség van a névjegy laminálására vagy védő fólia felhelyezésére ez feláras.
A mai világban már elérhetősegeinket megosztani egy partnerrel, baráttal vagy csak kapcsolatszerzésből nélkülözhetetlen a névjegykártya, amin minden hasznos információt feltüntethetünk.
Mi nem névjegykészítő szoftverekkel szerkesztjük a névjegyeket hanem COREL DRAW szoftverrel. Ez nem sablonalapú, hanem teljes értékű vektoralapú program, így a mi vagy az ön kreativítása látszódik a kész névjegyen és nem utolsó sorban nem köszön vissza mástól!
Véleményünk szerint a névjegykártya túl dekoratív (giccses) megjelenése nem előnyös. "A kevesebb néha több" itt nagyon érvényes!

A névjegykártya története:
Néhány évezreddel ezelőtt Kínában már használtak ilyesmit. Rendeltetése a név, beosztás, cím feltüntetése volt, ezenkívül a méretével is igazodott tulajdonosa hatalmasságához. Előfordult, hogy a mandarin előtt ketten vitték ajtónyi névjegykártyáját sétája közben vagy látogatásai alkalmával.
A folytatáshoz most egy nagyot ugrunk térben és időben: egyenesen a Napkirály udvarába, ahol néha elég volt, ha valaki egy kártyára ráírta a nevét, de címerekkel és más jelzésekkel is ellátott lapocskák is léteztek.
Az „én” előretörésének folyamata megállíthatatlan volt kontinensünkön, nem csoda hát, ha a XVIII. században már egész Európában szokássá vált a személyes kártyák használata.
A névjegykártya eredetileg látogatójegy volt. A papírlapocskán szegélydísz és metszett figurák voltak, s a rajz mellett helyet hagytak az illető saját kezű aláírásának. Nagykövetek, bankárok, orvosok pedig már ekkor is készítettek olyan vizitkártyát, amelyre a nevüket eleve felfestették.
A ma használatos formában 1796-ban jelent meg a névjegy.
Sokan keresik önkifejezésüket névjegykártyában.
Többarcúak is lettek a kártyák, hisz a mai névjegykártyákon együtt szerepel a hivatali és az otthoni cím. (Pedig a protokoll szerint hivatalos névjegykártyára magánadat nem kerülhet.) Akiben szunnyad egy kis rangkórság, az a névjegykártyáján kiélheti magát!
Mutasd az aláírásod! Mutasd a névjegyed! Megmondom, ki vagy!
